Leírás

Minden ami játék és kereke van, esetleg úszik, repül. Gyerekeknek és felnőtt gyerekeknek.

Hirdetés

 

miniq_porsche_kek2.jpg

ÚJDONSÁG!  MiniQ 1:28 4WD Porsche   -  22 900 Ft
alfa-brera3.jpg

AKCIÓ!  KYOSHO Mini-Z AWD Alfa-Romeo Brera -  47 700 Ft

mig21_italeri.jpgItaleri 1/48 MiG-21MF Fishbed      -  6 690 Ft

 

italeri_reefer.jpg

Italeri 1/24 Hűtős félpótkocsi  11390 Ft

 


miniz_datsun_z.jpgAKCIÓ! Kyosho Mini Z Nissan Fairlady 240Z      - 10 600 Ft

Totalcar RSS

Nincs megjeleníthető elem

Csatlakozz

Belsőség RSS

Nincs megjeleníthető elem

Friss topikok

Tíz euróért? Ne hagyd ott!

2010.08.23. 16:37 ommm


Gyermeki lelkem minden örömével tudatom, hogy Pista Teszkós Szarjainak Nagy Gyűjteménye újabb taggal bővült a hétvégén. Mint azt tudják (mivel említettem), nagy gyűjtője vagyok minden arra érdemtelen gagyi RC-játéknak. Persze van egy méret- és árbéli plafon, ami fölé nem megyek. Olyan 1:20-as méretarány és 20 eurós ár körül meg szoktam állni, többet soha nem érnek ezek az izék. Érdekes módon a legjobb cuccok rendre 10 euró alatt kaphatók. Már amennyire használhatjuk rájuk a legjobb jelzőt.

A minap azonban megcsináltam életem bizniszét. Illetve nem is én, hiszen valószínű, hogy a megvásárolt gépezet előállítási költsége 70 cent, így az áruházlánc és a gyártó most is rajtam keresett, de kérem, egy elégedett vásárló nem lamentál: játszik.

Szóval Telós Bandi legutóbbi posztjának egyik kommentjében felhoztam, hogy valamelyik budapesti játékboltban láttam egy infrás, beltéri helikoptert és visszamegyek megvenni. Szerzőtársam, Sipos Zoli, persze azonnal valamelyik távoli galaxisba katapultált volna kijelentésemért, de egyrészt tudom, hogy nem gondolja komolyan, másrészt nem félek, harmadrészt meg mit NE fogadjon meg az ember, ha jóbarátja tanácsát nem.

P1020517

Szóval vettem egy helikoptert, hoppá! De nem ám majd' hétezer forintért, á, nem, elvégre családos ember nem dob ki ennyi pénzt, na de amikor a pozsonyi Tesco polcán megláttam a Micro Bee Copter-feliratos dobozt, alatta pedig a 10 eurós árcédulát... Egy pillanatig sem haboztam, ezt azonnal vinnem kellett.

Bedobtam a kosárba, mellé a nyolcas pakk elemet (4,10 eur), majd vigyorogtam, mint a tejbetök, pedig a lesajnáló pillantás egyik olyan iskolapéldáját kaptam az arcomba, hogy öröm volt nézni. Igaz, kicsit hülyén nézett ki a sok füstölt és nem füstölt sajt között a szalagon a kis doboz, de mit bánom én. Ennyiért vérvörös férfitangák között is elnézném.

Elvégre ez egy helikopter, az pedig férfias dolog, főleg, ha ilyen koaxiális elrendezésű rotorokkal szerelt, mint a jól ismert Kamov Ka-26. Annyi a különbség, hogy míg amazt erőtől duzzadó szovjet munkáskezek, addig ezt apró, pici kínai csecsemők rakták össze, olyan pirinyó alkatrészekből áll. Maga a szerkezet nagyon finom és egyszerű, súlyra másfél dekát ír a gyártó, de szerintem jóval kevesebb.

P1020521

Kizárólag beltéri használatra javasolt, de holnap kipróbálom kint is, Csikós szerint szélcsendben remekül működik. Tudja, neki is van ilyenje, csak épp nem működik. A dobozban maga a parányi gép és a hatótávot kb. 15 méterben maximalizáló infrás távirányító (szándékosan nem írtam kollektív kart) található, valamint pár jótanács az első repülés előtt.

Mert repülni vele nem is olyan könnyű, mint gondolnánk. Először persze odahaza próbáltam ki, az ebédlőszatalról rajtolva. Mivel játszottam már hasonlóval, így tudtam, hogy a gázkarra extrém módon érzékeny, így ezzel finoman kell bánni. meglepő módon: lehet is. Kellemes, puha ellenállása van, a kis szöcske képes nagyon finoman elemelkedni és landolni is, ha kell.

Megvan az emelkedés, de közben a jobb mutatóujjammal folyamatosan tekergetni kell a trimmelő gombot, ami a függőleges tengely körüli rotációt szabályozza. Mivel a két főrotor adja az emelőerőt, a toló-vonóerőt a kicsi farokrotor szolgáltatja, a szokottól eltérő módon. A rotorlapátok állásszöge természetesen nem állíthatő, egy balansztengelyen két kis súly egyenlíti ki a két lapát rezgését. Sikeresen, hiszen a gépecske finoman repül.

P1020522

Egyetlen gondja alacsony súlyából adódik: ahogy közel kerülünk bármilyen szilárd tárgyhoz (fal, íróasztal, szekrény, Csikós), a meglepően erős légőrvények komoly turbulenciája azonnal dobálni kezdi a gépet (erre pedig egy olyan finom kis szakszó is létezik, hogy csak na, de nem jut eszembe) és nagyon észnél kell lenni. Egyszerre trimmelni és távolodni az akadálytól nem egyszerű.

10082010055

Aztán finoman tudtomra adták, hogy nem jó, ha a kutya ilyen sokáig ugat, mert egyrészt fél tizenegy, másrészt ha újfent idejében nem kapom el a merülő teleppel lassan süllyedő gépet, akkor majd elkapja, Károly, a schnauzer, mert az olyan (na jó, a képen éppen engem utánoz). Ebben van némi igazság, mert gondolkodás nélkül ugrott neki a Nismo tuningos 350Z Roadsternek is, pedig az nem is olyan kicsi darab, abbahagytam, behoztam munkába, elvégre tesztalany, vagy mi a szösz.

Persze eleinte oda-odacsaptam dolgokhoz, de mivel a kis rotorok nem fixek (csupán a centrifugális erő hatására nyílnak szét), a gép pedig könnyű, így jól bírta a koppanást az asztal-szekrény-padló háromszögben.

Tölteni persze kellett, szerencsére a távirányítóból kihúzható kis kétpólusú csatlakozóval egyenesen a kopter telepét töltjük, átlagban 15 perc töltés kell 7 percnyi csúcsra járatáshoz, lassan merül a telepe, onnan venni észre, hogy elegendő fordulatszám híján nem hajlandó felszállni.

A szerkesztőség ideális röptetőpálya, magas-tágas, csak az oszlopkra kell vigyázni. A felszállás sosem gond, a trimmeléssel már bajlódni kell, de a gáz- és iránykart finoman, G-pont szerűen, masszírozva kielégítő eredménnyel lehet haladni a térben. Azonnal meg is kíséreltem egy pontleszállást Csikós fejére, mivel az volt a legfényesebb és legnagyobb terepmentes felület (haja nincs) közel s távol. (Ja, képzeljék, leborotválta a szakállát, egy világ omlott össze bennem öt év után...)

Egész jól ment a dolog, csak aztán jött az átkozott turbulencia. Egyrészt Csik kopasz feje hetes erősségű, oldalirányú légörvényeket keltett, ráadásul közel ül az egyik vas oszlophoz, az pedig a fal adja a másikat elve alapján visszafordította ezeket. A vége persze az lett, hogy szó szerint odaszippantotta magához a gépet a függőleges fém, kétszer odavertem és zutty... Darabokra esett a mechanika.

P1020516

Szerencsére nem túl nehéz újra összeállítani a törékeny alkatrészkupacot, sajnos azonban az egyik, mikroszkopikus méretű, csapszeg, ami az alsó rotorlapátok föl-le mozgását akadályozta a tengelyen, elveszett. Körömpiszoknyi alkatrész, soha nem lesz meg már. Nélküle a gép fel sem szállt, csak kiegyensúlyozatlanul, egyre erősebb amplitúdóval remegett, míg a lapátok bele nem vertek a földbe.

Valamivel helyettesíteni kellett volna az éket, de nem lehet nehéz dolog, hiszen felborul a gépecske egyensúlya, ráadásul körkörösen kéne rögzíteni, hogy a tengely ne vibráljon tőle. Kilőttük a Pattex-cseppet, a drótot...hmmm...

Motordokink, Goettinger Zsolt, aki már tudja, hogy neki is kell egy ilyen (és nem titkoltan falra mászik a nemmegyfelülvazzerakjálráturbótosztjólesz-típusú tanácsoktól), azonnal szállította az ötletet: cellux. Hoppá. Vékony kis csík, körkörösen ragad, a pillekönnyű rotort megtartja a helyén, nem mászkál már le-fel. És lám, működött. Csodálatos volt újra a levegőben látni a kis gépet, főleg úgy, hogy kezünkben az irányítás.

Tíz euró? Bőven megérte, pazar szórakozás, én mondom. (Főleg, ha Csik megjavítja  a magáét és lejátsszuk a Rambo II-ből a szöktetős jelenetet, mondjuk Angéla dombjai felett a bejárati kis medence felett.)

Utóirat: A következő projekt a már emlegetett borzalmas Nismo 350Z Roadster kipofozása lesz. Karosszériamunka, fényezés. Mattszürke, narancs peremes fekete felnikkel, mint a Polszkim lesz egyszer.

133 komment

Címkék: nissan tuning helikopter rc omm

Nagymamám is megismerné

2010.08.19. 11:09 PZ

Gyermekkoromban a TV sorozatok még élményszámba mentek. Akkoriban az magyar1, magyar2, és a hétfői adásszünet közül lehetett választani. Drasztikus különbség volt, amikor pár évre rá már németül nézhettük a Hazárd megye lordjait. A nagymamánál a szőke srác volt a favorit, engem az autók érdekeltek, így teljes egyetértésben néztük a „sárga kocsis” sorozatot délutánonként. Apám ekkor cserélte le a MZ-jét egy, jónak az idő távlatából sem mondható Trabantra. Ilyen külső körülmények között nem csoda, hogy beleégett a tudatomba, a szocializációm része lett, hogy a V8 és a hátsókerék hajtás, az jó, és kívánatos. Még mielőtt tudtam volna, hogy pontosan mik is ezek. Ahogy a sorozatgyilkosoknál azt mondják, egy korai –elnyomott, eltitkolt- élmény a későbbi pusztítás kiváltó oka, úgy ez a sorozat is elindít valamit. Van Önnek ismerőse, akinek kagylóülés van a Ladájában? Guglizott már „muscle car” keresőszóval? Szemügyre vett már dallamkürtöt az autósbolt polcán? Bizony, ezek annak jelei, hogy Ön is a képernyő előtt ült, amikor mi a nagyival.

Az autó élményével megfertőzött néző felnőtt korában vagy Ladát épít, vagy izomautót importál, vagy sóvárog. Ez utóbbi tevékenységet segítheti A ’69-es Dodge Charger modellje.

A méretarányban létezik ugyan jobb kidolgozás, de így is hozza a kötelező General Lee-s ismertetőjegyeket. A beszédes elnevezésű HEMI-orange színt, a szinte védjegynek számító 01-gyet az oldalán. Megkapjuk a föderációs zászlót is a tetőre, megvan az „utcai” bukócső, és elöl a gallytörő rendőrautó-félrelökő is. Apró figyelmesség, hogy az ajtók bár külön elemek-, de nem nyithatóak. A belső egységes bézs, a motortér jelzésértékűen kidolgozott. A modell 29 cm hosszú, ami egyrészt pontos az eredeti 528 centijéhez képest, másrészt bármelyik íróasztal uralkodó díszévé teszi. A fényszórók takarói ugyan fixek, de a feliratok és a rendszám hiánya feltűnőbb. Bolti forgalomban rapszodikusan kapható, nem rendelhető, ha látjuk valahol, vegyük meg. Aki bizonytalan, hogy szeretne-e egy saját asztali szeszcsempész tábornokot, nézze meg az újkori, egész estés mozifilmet. Állítólag van benne valami csaj is.

53 komment

Címkék: charger

Garázsba tetszetős

2010.08.16. 12:24 streetsta

Már-már eufórikus hangulatban vagyok, mert a blog indulására szinte kivétel nélkül minden visszajelzés pozitív volt. Nehezen elmondható, mekkora öröm látni, hogy másoknál is be lehet kapcsolni a régi, megtelt merevlemezeket, és előjönnek belőlük az emlékek. Meg hogy vannak, akik a gyerekkorukat a mai napig élik, de legalábbis néhány pillanatra megint gyerekké tudnak változni.

Kaptunk sok ötletet, felajánlást, fotót, amik segítik a munkánkat, de még ennél is fontosabb, amik segíthetnek az olvasóknak, hogyan is merüljenek el a modellezős hobbik valamelyikébe. Ilyen kvázi-felajánlás volt Baowah barátja, a Szabó (Szabó Gyurka)  részéről ez a bitang retro-poszter, ami ha jól sejtem, eredeti prospektusból készült. Csak annyit fűzött hozzá: „Garázsba tetszetős!”

Igazi, 1966-os Matchbox kollekciót bemutató reprintet csinálhat magának mindenki, csak le kell tölteni innen. Hihetetlenül bájos az egész grafika, ahogy a modellek eredetijeit egy jelenetben ábrázolják, London belvárosában, egy Matchbox Models reklámtábla alatt. A téren együtt láthatjuk a Jaguar E type-ot, a Ferrari Berlinettát, Double Decker buszokat, Land Rover Forward controll tűzoltót, Fiat 1500-at, tetején a csomagokkal - gyakorlatilag a fél katalógus megjelenik a Big Ben árnyékában.

Ez ugye eredetileg prospektus volt, de elegánsabb elnevezés a Collector’s Guide, ami a gyűjtőknek nyújt segítséget. Hogy miben? Hogy tudja, mi az, ami még hiányzik a polcról: az oldalpárok jobb oldalán egy oszlopban a modellek sorszámai, ami mellé a rubrikába csak be kellett tenni az ikszet, ha már meg volt a lelkes gyűjtőnek. Innentől már csak arra kellett figyelni, ne maradjon a „yes” oszlopban fehér kocka iksz nélkül.

Emlékeim szerint nekem is volt anno ilyen katalógusom, talán pár ilyen vékony kerekű Matchboxot is megörököltem valahonnan. Halványan emlékszem csak egy rongyos MB prospektusra, de biztos, hogy volt, mert a formák, a színek nagyon ismerősek. Abban is biztos vagyok, hogy ezekből a katalógusokból ismerem a hatvanas évekbeli brit teherautók formáját. Nagyon érdekes stílusuk van, nem garantálom, hogy mindenkinek a szép jelző jut eszébe róluk, de azért szerintem például a poszteren szereplők közül a személyes kedvencem, a Racing Car Transporter, vagy a 9-es számú tűzoltó kimondottan szép. A futurisztikus BP tankerről meg már ne is beszéljünk.

Töltsétek le innen, legyen belőle képernyővédő, poszter a garázsajtón, akármi. Én mindenesetre kinyomatom bagy méretben (van bejáratott digitális nyomdám), ki fog kerülni a műhelyem falára. Kösz, Gyurka!

27 komment

Címkék: matchbox poster

Játék? Makett? Modell?

2010.08.15. 09:18 streetsta


Ha az ember olyan tárgyat készül vásárolni magának/gyermekének/ unokájának/férjének/kutyájának, ami hasonlít egy valóságban is létező járműre, csak kisebb, az a címben felsorolt kategóriák közül valamelyikbe mindenképpen bele fog esni. Nem árt tisztában lenni azzal, hogy mégis mi az, amit veszünk.

Nem akarok én most lexikonokat megszégyenítő alapossággal körülírni fogalmakat, épp csak annyira megyek bele, hogy világossá váljon, a polcon levő termék milyen elvárásainknak felel meg.

Nem érdemes odaadni a gyereknek, hogy tologassa a szőnyegen

Elsőként a makettekről ejtenék pár szót. Először is, nem szeretem a makett szót. Mert sem angolul, sem németül nem használják, azt hiszem egyedül a franciák maquette szava jelenti ugyanazt mint nálunk. Nekem természetes, ha azt mondom, modellezek, akkor is, amikor egy műanyag készletet ragasztok össze, festek le. Ennek ellenére hivatalosan makettnek azokat a kicsinyített modelleket hívjuk, amik csak kinézetükben utánozzák az eredeti tárgyat. Amelyik már funkciójában (is) utánozza az eredetit, az modell. Tehát a kis műanyag repülő a polcon makett, a nagyobb, repülni is képes meg modell. A makett nem játék. A makett általában kicsi, törékeny alkatrészekből áll, az első tologatásra alkotóelemeire esik. Makettet nem azért veszünk a gyereknek (magunknak), mert majd azzal milyen jót játszunk. Itt a lényeg az alkotás öröme, illetve a kész tárgy szépsége. De erre a makett-dologra még visszatérünk.

Pillanatok alatt törik alkotóelemeire

Úgy gondolom, legalábbis magamnak valahogy eképpen fogalmazom meg: játék minden, ami lehetővé teszi, hogy játszanak vele. Ezért én a legkomolyabb RC autót és slotcar pályát is játéknak gondolom, egyáltalán nem érzem sértésnek, ha valaki, mikor azt látja, hogy autót, helikoptert, repülőt terelgetek rádióhullámok segítségével, hogy játszom. Csak ezek nem gyerekjátékok, hanem felnőttjátékok. Ennek ellenére azt is helyénvalónak tartom, ha egymás mellé teszünk egy teszkódriftert, meg egy összkerekes, félprofi autót, vagy egy elemes autópályát, meg egy komoly, digitális, 1/32-es versenypályát, hogy az egyikre azt mondjuk játék, a másikra, hogy azért az már nem játék. Miért is? Mert míg az egyik irányíthatósága, kidolgozottsága, tartóssága, karbantarthatósága csak egy minimális szintet ér el, a másiké szinte minden kívánságot teljesít. Bontsuk ezt egy kicsit ki, nézzük meg, mi a különbség egy távirányítós játékautó, és egy távirányítós modellautó között, szedjük pontokba:

Fényképen megtévesztő a hasonlóság, de repülni nem tudnak
  • Méret: na, ez az, ami alapján semmit nem lehet eldönteni. Vannak a piacon 1/43-as méretű, kőprofi autók, meg fél szobát betöltő, színes-szagos, zenélő játékautók. Aki méret alapján gondolja kiválasztani a távosautót a gyereknek, könnyen mellényúlhat.

  • Súly: itt sem lehet egyértelműen meghatározni, mi az üdvösebb: ha van benne anyag, vagy ha nincs. Általánosságban azért elmondható, hogy a versenycélú autóknál, ugyanúgy, mint a nagyoknál, minél kisebb súlyra törekednek – ezért is van néhány tized milliméteres, vákuumhúzott anyagból a karosszériájuk, használnak sok helyen szénszálas anyagokat, meg titánt. Persze más a helyzet a speciális modelleknél (sziklamászók, munkagépek, kamionok, stb) –ezekbe kell az anyag.

  • Ár: vehetünk játékot húszezernél is drágábban, meg modellt is kicsivel tizenöt felett. De az biztos, hogy tízezer forint környékén csak és kizárólag játékok vannak.

  • Kidolgozottság: egy verseny modell karosszériája nagyon sokszor csak jelzés értékű, nem találunk krómozott kiegészítőket, világító lámpákat, meg zenedobozt rajta. Persze vannak kivételek, a tökéletesen az igazi kamionokat utánzó modellek elektronikája minden fény- és hangeffektet tud, amit a nagyok. Ez sem visz minket előrébb.

Tehát eddig mindazon tulajdonságokat végigvettük, amelyek alapján nem tudjuk biztosan megmondani, mit tartunk a kezünkben. Mi is az, ami tényleg eldöntheti, játék, vagy valóban használható modell-e, amit nézegetünk? Jó esetben az eladó is meg tudja mondani, de ha játékboltban vagyunk (ne adj' isten szupermarketben), nekünk magunknak kell jobban szemügyre venni a portékát.

Korszerű off-road alváz
  • Irányítás: a játékautók általában egyszerűek, mint a faék. A kormányt mozgatva a pisztoly formájú távirányítón (mert pultos távirányítót autókhoz, különösen modellekhez nem igen adnak már) ezek csak a végleteket ismerik: egyenesen megy, vagy teljesen jobbra, illetve balra kormányoznak. Ugyanez a helyzet a gázzal is: tőgáz előre vagy hátra. Finoman adagolni a gázt, korrigálni a kormánymozdulatokat nem lehet. Ez nem elhanyagolható hiányosság, a gyerek is rá fog jönni elég hamar, hogy csak kínszenvedés lesz az autókázás, de nem móka. Elég gyorsan lesz az ilyen autókból porfogó. A kulcsszó, amire figyelni kell: proporcionális. Ez egész egyszerűen annyit jelent, hogy annyi gázt adunk, amennyire meghúztuk a gázkart, és annyira fordulnak el a kerekek, amennyire a kormányt eltekerjük. Vannak persze félmegoldások, amikor a két végpont közé még 3-4 kisebb lépcsőt tesznek, ezzel téve finomabbá a kocsi irányítását, de az igazi modelleknél ennél sokkal nagyobb felbontású a mozdulat, amit a kormánnyal vagy gázkarral teszünk. Ezen a felbontáson áll vagy bukik, hogy használható-e bármire a kisautónk. Ja, és rádióhullámokat használunk a gép irányításához, nem pedig infrasugarakat. Az infrasugarakat sokkal könnyebb leárnyékolni, megtéveszti a napsütés, kicsi a hatótávolsága.

  • Felépítés: minden komolyabb autó alvázra és karosszériára bontható. Nem csak azért, hogy a sérült elemeket könnyebb legyen cserélni, de azért is, mert így karbantartáshoz, akkumulátorcseréhez könnyebb hozzáférni a dolgokhoz. Ja, és a karosszéria szinte csak díszítő, védő funkciót tölt be (most az aerodinamikát kihagyjuk), nem a kocsi formája határozza meg, milyen autónk van, hanem az alváz. Ugyanarra az alvázra tehetünk Ferrari, Ford, Subaru, Volvo karosszériát.

  • Alkatrészek: minden fontosabb részegység tovább bontható, szerelhető, javítható. Természetesen igaz ez az elektronikákra, motorra, kormányszervóra is – ha elromlik, csak vesz az ember egy másikat, és mehet a móka tovább. Ha egy egyszerűbb játékautó futóműve eltörik, gumija elkopik, csak a sufnituning marad, mert ezekhez nem kapni alkatrészt. (Sajnos, még ismertebb játékgyártók, olcsónak nem mondható autóihoz sem. Láttam én már sírásra görbülő unoka-szájat, mikor nagyiéknak azt kellett mondanom, hogy sajnos, ha a forgalmazó nem tud alkatrészt adni, akkor én sem. Lehetett a huszonötezres autót kidobni. )

  • Akkupack

    Értem én, hogy elektromos, de mi hajtja? Az 1/28-as autókat kivéve, amelyeket mikroceruza méretű elem, vagy tölthető elem táplálja, minden modellautó akkumulátorból nyeri az energiát. Akkupakknak is hívják őket, mert általában 6 darab cellából készült kis csomag raktározza a voltokat és ampereket. Az akku „nagyobbra” cserélése a teljesítmény növelés legegyszerűbb és legésszerűbb módja. Nem méretben, hanem kapacitásban, esetleg névleges feszültségben nagyobb akkumulátorokkal érhetünk el hosszabb játékidőt, nagyobb végsebességet, gyorsulást.

  • Lehet-e tuningolni? A turbo feliratú gomb a távirányítón, vagy a hi speed kapcsoló a kocsi alján nem pont az, amire tuning alatt gondolunk. Modelleknél gyakorlatilag minden alkotóelemből van pontosabb, precízebb, nagyobb teherbírású, gyorsabb, erősebb. Ha jobban irányítható, nagyobb teljesítményű modellt szeretnénk faragni a gépből, csak a katalógusokat kell böngészni, van minden. Játékautóknál nagyjából a színes matricák szintjén kimerül a tuning. Sem az elektronika, sem a mechanika nem támogatja az ilyen irányú törekvéseket.

Azoknak, akiket esetleg sikerült összezavarnom, megpróbálom röviden összefoglalni: ha olyan autót akarunk, amiben hosszabb távon is örömünket leljük, ne legyünk restek, nézzünk utána, kellőképpen finoman irányítható-e, van-e hozzá alkatrész (gyakorlatilag csavar-alátét szinten).

Olcsó, "piacos" távirányítós autó rádiója

Sajnos elmondható, hogy az olcsóbb játékok már középtávon is drágábbak apunak-anyunak, mint a valamivel drágább modellek. Nem kell hozzá nagy matematikai tudás, hogy ki tudjuk számolni, ha minden eltörött kis izé után új autót kell venni, ahelyett, hogy egy párszáz, esetleg párezer forintos alkatrészt kicseréltünk volna, elég gyorsan elérjük azt az összeget, amennyibe a drágább autó került volna. Persze, ha csak le akarjuk tudni a dolgot, hogy elmondhassuk, kapott a gyerek távirányítóst, arra jók az egyszerűbb játékok is. Aztán mivel nem fog vele szívesen játszani a kölök, mert ugye ki vezetne nagy kedvvel olyan autót, amiben csak padlógáz és padlófék van, és minden kormánymozdulatra kilencven fokos fordulatot teszünk, szóval megunja, belöki az ágy alá, és nincs is vele több gond. De ilyet csak a gonosz szülők és rokonok tesznek a gyerekkel, ugye. (Ilyen esetekre ajánlhatom inkább a gagyi kis szintetizátorokat, dobkészleteket. Azt is megunja egy idő után, viszont addig is cafatokra tépi vele a család és a szomszédok idegeit. Egész olcsón kapni már ilyeneket. Én már csak tudom...)

Ez rejtőzhet egy egész pofás karosszéria alatt. Primitív felépítés, merev műanyagok, végtelenségik egyszerű elektronika

48 komment

Címkék: játék modell makett

Ablakdísz

2010.08.14. 07:50 Bende Tibor

Elegem volt a zajból, bemenekültem az irodámba. Csörömpöl a tank, gumilövedékek pattognak. A bent nyaraló gyerekek a versenypálya körül zsizsegnek, ahogyan a komplett kult-, sport-, és techrovat. Őrjöngenek, játszanak, versenyeznek. Egy átlagos nyári csütörtök délután a szerkesztőségben.

 

Még a póz is megvan

Épp most indult ez a blog, de álmunkban sem gondoltuk volna, hogy hirtelen ennyi tesztelnivaló és felajánlás érkezik, lassan ott tartunk, hogy a távirányítós autókból több van, mint rendesből, lassan a Totalcar lesz a kisauto.blog.hu alrovata. Ha ez így megy, kivezényli Új Péter a karhatalmistákat. Ja nem, ő is játszik. Bocs.

Szóval a nagy zajt elkerülendő bemenekültem a vackomba, és bámultam kifelé az ablakon egy másodpercig, mikor megint észrevettem ezt:

This is not a toy, for decorative use only

Nem méretpontos, nem is különösebben szép, korhűnek se feltétlenül mondanám. Árpád írt cikket az erdetijéről, és a hasonlóság elég jó, de ez nem modell, hanem egy egyszerű ablakdísz. Annak viszont csodálatos. A kis anya alul szívdöglesztő. Az imitált repülőgép-futómű csodás. Szóltam Árpádnak kattintson párat, a galériában lehet nyálcsorgani. 

A kínaiak - mert ott készült nyilván- már az olasz életérzést is másolják. Ehhez kell a tudás.

Egyébként Enderbaba hozta Árpádnak pár hónapja Olaszországból, de gondolom érthető, hogy az én szobám párkányán jobban mutat, mint abban a rendetlenségben. Ugye?

13 komment

Címkék: olasz kínai vespa ablakdísz

Nyomtuk a köröket, amíg el nem zsibbadt az ujjunk

2010.08.08. 07:00 Stump András

 
P1070243


Egyszerűen képtelen vagyok tőlük megválni. Legalább a negyedik költözésemet éli túl a BMW, a Lotus, a két Porsche meg a Ferrari. Pedig ahányszor összecsomagolok, mindig szívtelen szelektálógéppé válok, és kihajítok minden fölösleges holmit, illetve jellemzően elajándékozom, vagy továbbadom, amit nem használtam az elmúlt évben.

92 komment

Címkék: porsche carrera slotcar

A Truggy visszavág

2010.08.05. 10:31 ommm


Kicsit formabontó módon ezúttal nem a klasszikus, blog- és kiadványépítő sémát követnénk, hiszen saját történetemet, bulvárul: sztorimat, nem most mesélem el. Dióhéjban talán annyit, hogy végigjártam a Matchbox-Tuzex (csehszlovák Konzumex)-bovdenes-kötöttpályás-távirányítós utat (leágazások a pedálos Moszkvics, 148-as Tatra, makettezés felé - ez még manapság is tart), néha egy picit ugyan kilógva a tizenkettő egy tucat-autógyűjtő sémából, de ez gy hosszú-hosszú történet, amit majd egyszer megírok. 

Most legyen elég annyi, hogy harminc múltam, életem során sosem voltam kisautók nélkül, gyermekkorom és mostani állapotom közötti különbség csupán annyi, hogy akkor nem kellett magyarázkodnom otthon, ha dobozzal állítottam be, most pedig csak kérdőn néznek rám. Sokan. A kasszásnő, a feleségem és a vendégek. Utóbbiak csak annyit kérdeznek: és hol a gyerek? Ilyenkor kedvesem csak rezignáltam felém mutat...

122 komment

Címkék: teszt electro rc himoto truggy

Első tesztünk az ajtó előtt...

2010.08.04. 16:44 ommm

...topog. Ha minden jól megy, péntekre el is készül rendhagyó autótesztünk egy kellemesen durva járműről. Addig egy kis werkfilm, annak, aki nem látta volna még. Stay tuned, kicsiben is támadunk! Reméljük, tetszeni fog a Totalcar új csápja.

9 komment

Címkék: teszt rc beharang

Akit az istenek szeretnek, örökre meghagyják gyereknek

2010.08.03. 11:14 streetsta

Ezt a rövid mondatot a Belga Ovirap című számában hallottam, de Halász Judittól kölcsönözték ők is (igaz eredetileg Heltai Jenő írta). Szerintem az első szótól az utolsóig igaz. Tudom magamról és az ismerőseimről, mekkora boldogság valaminek úgy örülni, mint egy kisgyerek. Ez a fajta öröm gyakran olyan dolgoknak köszönhető, amikre gyerekkorunkban is vágytunk. Hogy a lányoknál hogy van, nem tudom, de fiúknál ugyanazok a dolgok tudják az eufóriát kiváltani, mint rég, csak a méretek változtak. Mondják, a fiút és a férfit csak a játékaik mérete és ára különbözteti meg.

157 komment

Címkék: start kisautó sipos

süti beállítások módosítása