Sok lemaradásomat kell behoznom, vagy három évre visszamenően nem meséltem el, milyen kincseket sikerült beszereznem. Ezzel a poszttal elkezdem ledolgozni a hátrányt. Kis lépés ez nekem, még kisebb az emberiségnek, talán szükségtelen is, de a belső kényszer nagy úr.

Veterános börzére nem csak autó- és motoralkatrészekért jár az ember. Nagyjából bármit lehet az ilyen zsibvásárokon kapni, ahogy markosnádasék mondták, talán még máig harcoló német alakulatokat is. Mondjuk a mannheimi Veteramán nem biztos hogy örülnének az ilyen hasonlatnak, de most magunk közt vagyunk, mi meg értjük a viccet.

Asszem két éve láttam meg a Veteramán ezt az összerakott, közel teljes Lego-szettet egy kis kempingasztalon. Nem bírtam magammal, ráadásul nem is egyedül volt, de nem lőhetek le minden poént egyszerre. Az árat ne kérdezze senki, már nem emlékszem rá, de bőven-bőven fájdalomküszöb alatt volt. Ha valaki nagyon erőszakoskodna, azt mondanám, ez a készlet olyan két-háromezer forintos nagyságrendél nem lehetett többe.

A csoda az benne, hogy ez még tényleg nagyon régi, nagyon klasszikus Lego, ha az ember rákeres a vonatkozó tematikus oldalakon, gyorsan kiderül, egy 1969-es kiadású készletet láthatunk a képeken. Lehet, hogy a kockák maguk pár évvel fiatalabbak, hiszen nem csak abban az évben árulták, amikor piacra dobták, de a dizájn bizony közel ötven éves.

Imádni való minden részlete, sajnos a fenyőfa semmiképpen sem korhű, az eredeti készletben egy egészen más stílusú lombos fa volt, meg hiányzik a bokor és a kémény teteje is, de legalább az antenna megvan, az nekem kicsit fontosabb. Csodálatos a fekete-fehér kockás padlójú terasz, a gigantikus ablakok, eleve ez a lapos tetős forma. Az egész épületegyüttes, inkluzíve a kocsibeálló nagyon letisztult, nagyon skandináv. És ugye egy menő, modern ház tulajdonosának menő, modern autó dukál. Egy menő granturismónál, egy fasza kis kupénál kevesebbel nem is érheti be a tulaj, ilyen áll az udvaron.

Nézzék meg ezt a kisautót: az orrán egy kimondottan járművekhez gyártott, hűtőrácsos-fényszórós 4x1-es tégla, a futóművében ősrégi, egész kocka magas kerék blokkok, a gumik futófelülete még sima. Ilyen abroncsokat 1976 után már nem nagyon gyártottak. Még nincsenek kimondottan járművekhez készített szélvédők, nem szempont, hogy a minifigurákat be lehessen ültetni – naná, még ős-minifigurák sem léteztek ekkor.