Ha azt akarjuk érzékeltetni, hogy valami igazán nem bonyolult, akkor gyakran csak annyit mondunk, hogy nem rakétatudomány. Pedig jobban megnézve a rakéták működési elvének alapjait, egyszerűbb szerkezetről van szó, mint egy belsőégésű motor. Gondoljanak csak bele, nincsenek csuklók, dugattyúk, sem tengelyek. A nagy nyomással távozó gáz érvényesíti a hatás-ellenhatás törvényét, és a test megindul a kiáramlással ellentétes irányba.
Persze egész más a helyzet, amikor gyakorlati alapokra helyezzük a dolgot, mert ilyenkor rendkívül költségessé, és bonyolulttá válik. Viszont nem kell feltétlen két-három focistadion árát beleborítani, ha kilőnénk valamit. A holdra nem fog eljutni, tán még a tizedikig sem, de bárki összerakhatja otthon, a házkörül megtalálható lomokból.
Ennyi kell hozzá, nem több: egy autószelepes bicikligumi belső, egy félliteres PET-palack, egy pumpa, és víz. Jó sok víz.
Nincs szükségünk a teljes belsőre, csak a szelepet kell levágnunk, de azt óvatosan. Miután a tömlő felesleges részét eltávolítottuk, figyeljünk oda arra, hogy precízen vágjuk körbe a szelepet, ugyanis tömítenie kell az üveg szája körül. Ez talán úgy a legegyszerűbb, ha körberajzoljuk egy tollal, és csak utána vágunk.
A következő lépéshez már kell egy kis ügyesség. Sajnos a szelep belső átmérője nem elég nagy, hogy gyorsan távozzon a hajtóanyag, ezért fel kell fúrni egy 5 milliméteres fúróval. Könnyű eltörni a vékony csövet, ezért, aki nem elég biztos a kezében, az használjon állványos fúrót.
Ha ezzel megvagyunk, már csak egy lyuk kell a kupakra, amelyen kifér a szelep, és rá kell tekerni az üdítős palackra. Ha nem sikerült elég precízen körbevágni, vagy csak igazán profin akarjuk csinálni, akkor egy kis sziloplaszttal adhatunk a tömítettségnek, de a bluetac is megteszi. Ezzel igazából kész is vagyunk. Innen már csak tankolni kell, úgy másfél-két deci vizet teszünk a palackba, majd felpumpáljuk. Az én gagyi pumpám szerint olyan öt bart lehet belenyomni egy műanyag palackba, de érdemes megállni háromnál, hiszen ekkora nyomásnál már bőven fájdalmasat üt, ha valami eldurran.
Nem ajánlatos csak szimplán kinyitni a pumpa kallantyúját: vagy vezérsíkokat ragasszunk fel, vagy vetőcsőből indítsuk rakétát, ugyanis az egyenestől eltérő összes irányba menni fog. Figyeljünk oda arra, hogy se emberre, se állatra ne irányítsuk, mert hiába csak egy műanyagpalack, hevenyészett mérések szerint akár a nyolcvanas tempót is elérheti. Szóval csak óvatosan.
Viszont, ha minden körülmény adott, akkor a nyomás által kilökött víz akár tizenöt méterre is feljuttathatja a palackot, és innentől csak a fantázia szab határt. Mókolhatunk rá ejtőernyőt, felakaszthatjuk kötélpályára, de a neten még olyat is találtam, aki kétlépcsős palackrakétát épített. Nyár van, meleg van, ettől pedig mindenki csurom vizes lesz, szóval irány a műhely!
