Sokféle slot-car pályához volt már szerencsénk az elmúlt években, a legegyszerűbbtől a legfejlettebb rendszerig, de a Carrera kínálatából az Evolution tűnt a legjobb kompromisszumnak. Az ára még épp a megfizethető kategóriába esik, mivel nem tartalmaz komplikált elektronikát. Ehhez kínálják a legtöbb féle autót is - de a tesztelés során kiderült, hogy a helyzet korántsem ennyire egyszerű.
Az Evolution rendszer áll a legközelebb a klasszikus slot-car hobbihoz. Az 1:32-es méretarány egyfajta világszabvány, ami nem véletlen. A pálya még nem túlzottan nagy - egy kisebb összeállítás elfér egy átlagos gyerekszoba padlóján - de az autók sem túl kicsik. Minden gyártó kínál pályákat és autókat ilyen méretben, és bár az utóbbi években gyorsan terjednek a digitális megoldások, ezek gyártónként eltérőek, míg az analóg rendszerek bizonyos mértékig kombinálhatók is. Nem túlzás azt mondani, hogy aki komolyabban érdeklődik a hobbi iránt, az előbb utóbb egy 1:32-es rendszer mellett köt ki.
Már a doboz felbontásakor kiderült számomra, hogy ez a slot-car pálya nem egyszerű gyerekjáték. A pályaelemek pontosak, jól tapadó felületűek, strapabírónak tűnnek, és az összeállításkor szorosan rögzíthetők egymáshoz - egyébként teljesen azonosak az 1:32-es digitális rendszer elemeivel. Az egyetlen különbség, hogy ezúttal nincs sávváltás: itt a távirányító fixen az egyik sínhez tartozik, és nem valamelyik autóhoz párosítható, mint a digitális rendszereknél. Ennek megfelelően szigorúan kétszemélyes a játék, ez azonban nem feltétlenül baj.
Az összerakás simán ment, az Evolution rendszer egyetlen nagy hibája csak az autók felrakása után derült ki. Itt ugyanis nem szabályozható az autók sebessége, mint a digitális rendszernél, így eleinte több időt töltöttünk a száguldás közben kirepülő modellek összeszedésével, mint a játékkal. Régebben úgy oldották meg a problémát, hogy állítható feszültségű tápegységeket alkalmaztak, de amennyire tudom, ilyet nem kínálnak az Evolution pályákhoz. Az autók persze így is vezethetők egy kis gyakorlással, de sokat elvesz az élményből, hogy elég egy kis ujjremegés, és már repül is az autó a szoba sarkába.
Némi barkácsolási hajlammal és alapvető elektromosságtani ismeretekkel persze összeüthetünk egy állítható tápegységet, de a gyár érthető módon inkább a digitális pálya kialakítását támogatja. Elvben ehhez is jó alap az Evolution, hisz a pályát nem kell lecserélni, csak az irányítóegységet. De ha azt is figyelembe vesszük, hogy az autókat is át kell építeni a digitális rendszerre, vagy újakat kell vásárolni, akkor könnyen kiderülhet, hogy összességében eleve olcsóbb digitális pályával kezdeni a játékot.
Ehhez a készlethez persze eleve kaptunk két, közel egyforma autót. A viszonylag egyszerű formájú Ferrari 599-esekkel egész jó versenyeket tartottunk a fiammal, miután belejöttünk az irányításba, de kaptunk két másik autót is. Ezek nagyon precízen kidolgozott, maketteket megszégyenítő gépek, szinte sajnáltam kiszedni őket a dobozból - és ez az alaposság a legtöbb Evolution autóra jellemző. A Porsche 911 GT1-esben még pilóta is van - és persze élethű módon alakították ki a légterelőket is. Ezzel gondunk is akadt használat közben: a Porsche rendszeresen elhagyta a spoilerét, bár el nem tört - szépen vissza lehetett pattintani a helyére.
A különböző autók különbözőképpen is viselkedtek a pályán, ami valószínűleg az eltérő súlypont-magasságból és a gumik méretéből adódik. A Scirocco - amely a nürburgringi 24 órás versenyen bevetett gyári VW versenyautó hű mása - bizonyult a legnehezebben vezethetőnek, de a Porsche sem volt olyan stabil, mint a két Ferrari. Ez ugyan érdekesebbé tette a játékot - hisz alkalmazkodni kellett az autók viselkedéséhez is - de versenyzésre mégis a két egyforma, és persze kevesebb kiálló alkatrészt viselő Ferrari bizonyult alkalmasabbnak.
Néhány napnyi tesztelés után azt mondanám, az Evolutionnel játszani egyértelműen nagyobb élmény, mint az 1:43-as Carrera pályák bármelyikével, és sokkal igényesebb, tartósabb holminak tűnik azoknál. Ami még mellette szól, az az ára: egy alapkészlet már 40 ezer forint alatt is elérhető, míg a digitális pályák ennek durván a duplájába kerülnek. Ám ez már egyértelműen nem a gyermekjáték-kategória, és nem csak a vételár miatt: valahol itt kezdődik a hobbi, ami már nem csak ideig-óráig köti le az embert.
