Hol van már a tavalyi hó, kedves barátaim, Hol? Lassan már az idei is megérkezik, ami rossz hír, mert fűteni kell majd, a gáz pedig drága, nagyon drága, nem magyar embernek való. Hogy valami jó hírrel is szolgáljak a rezsiköltségek várható emelkedése mellé, a Sipos úr által rám bízott Suzuki 1600 RC modell már nem lesz bontatlan dobozban a karácsonyfa alatt, mert megembereltem magam, és közel hét hónappal a kitűzött határidő után: összeszereltem.
Talán még emlékeznek rá páran: sokáig kerülgettem ezt a feladatot, mint macska a forró kását – de aztán vettem egy mély levegőt, meg egy nagy kanalat, és villámgyorsan bekebeleztem. Finom volt, jelentem.
Az igazság az, hogy az ember rögtön az elején túl is esik a legnehezebb részen: a diffi és az elsőkerékhajtás összeszerelésén. Remegő kézzel gépzsírozza és dugdossa a helyükre az apró fogaskerekeket és egyebeket, majd csodálkozva tapasztalja, hogy a bonyolult kis szerkezet, dacára annak, hogy ő maga rakta össze, működik.
Az önbizalom ettől kezdve - nem kis részben az igen precíz összerakási útmutatónak köszönhetően - fokról fokra nő, egészen addig, amíg az áttetsző, pillekönnyű karosszériát kezünkbe nem vesszük, és rá nem jövünk, hogy ezt nemcsak festeni kell (belülről, több rétegben, ami egyébként gyorsan száradó akrilfestékkel nem nagy ügy), hanem vágni is. Félig kicsorbult háztartási ollóval precíz sárvédőíveket alkotni nem annyira mulatságos, és nem is tökéletesen sikeres.
A másik művelet, amivel vért lehet izzadni, a matricázás. Hatmillió-kétszáztizenhatezer-négyszázhuszonegy vagy –huszonkettő különféle dekorelemet kell felnyalni a karosszériára, amikkel vagy az a baj, hogy nagyon kicsik, vagy az, hogy nagyon nagyok. Az utóbbi a komolyabb probléma, mert a karosszéria és a matrica közé nagy lelkesedéssel bújnak be légbuborékok, amiket utólag már nem könnyű eltüntetni. Én azt a módszert választottam, hogy tűheggyel kiszúrtam őket, és lepréseltem a matricát. Nem elegáns módszer, elismerem, de végül is működött. A feladat természetesen az, hogy elsőre buborékok nélkül helyezzük fel a matricákat – sok sikert hozzá mindenkinek.
Nem hittem el Sipinek, hogy egy ilyen modellt egy nap alatt össze lehet rakni, pedig igaza lett, három alkalommal ugyan, de összesen nyolc munkaóra alatt elkészült a Suzi. A legizgalmasabb pillanat persze az elektronika beszerelése és életre keltése volt – mivel a katalógusban szereplőktől eltérő típusú vezérlést kaptam, itt igénybe vettem a telefonos segítséget, majd legnagyobb meglepetésemre azt kellett tapasztalnom, hogy működik az autó. Igazság szerint: megy, mint az állat. Miután erről meggyőződtem, visszavittem a gazdájának, nem volt szívem koptatni. Hogy mi lett vele, nem tudom, kérdezze meg orvosát, gyógyszerészét, és Sipos Zoltánt.
Két fontos megjegyzésem van a végére. Nem, inkább három.
1. A nulláról felépíteni egy ilyen autót, ami aztán a szemünk láttára tényleg elindul – hatalmas móka, jó kaland.
2. Ha gyermekeinket is bevonjuk az építésbe, rengeteget tanulhatnak abból, hogyan állnak össze, és miként működnek egy autó részegységei, a futóművek, a felfüggesztések, a rugózás, a kormányzás, esstébé. Ez hasznos lesz nekik, hasznos lesz nekünk, de az igazi haszon, hogy együtt töltjük velük az időt.
3. Ugyanezen megfontolásokból egy RC-autó tényleg hasznos ajándék lehet karácsonyra, és ráadásul, ha már mindenki megunta a családban és a baráti körben a gyötrését, a kombinált szekrény polcán is jól mutat, dísztárgyként évszázadokon át képes funkcionálni.
2005 és 2007 között Per-Gunnar Andersson egy ilyen Swift 1600-assal versenyzett, és 2007-ben másodszor nyerte meg Suzukival a Junior Rally VB-t (első bajnoki címét egy Ignis S 1600-assal szerezte meg 2004-ben). Csapattársa, Guy Wilks három éven át versenyzett Swifttel, s összesen öt futamgyőzelmet szerzett, és 2005-ben a második helyet szerezte meg a bajokságban. A Tamiya készletben mind az Andersson (31), mind Wilks (32) matricák benne voltak, én végül az Andersson-matricázást választottam.
Pár érdekes videó, ráadásnak:
Van, aki a levegőben látja legszívesebben. Megáll a mondás: mindenki hülye, csak én vagyok helikopter.
Ez a videó kicsit alaposabban mutatja be a technikát.