A Lego éltet, okosít, de akkor is nyomorba dönt! Walt Disney szintúgy. Erre ezek ketten összeálltak, és így kirántották a szőnyeget a családi költségvetés alól. Tették mindezt úgy, hogy boldogan dobáltam az ezreseket a játékbolt kasszájába. Jó okom volt rá: megjelentek a Lego Verdák!
Már többször volt róla szó, hogy a kilencvenes években a Lego a tönk szélén állt. A teljes csődtől többek között a licencvásárlás mentette meg , elsősorban a Star Wars-készletek. Aztán jött még mellé NBA, Spongyabob, Denevér- meg Pókember, Toy Story és még néhány másik. A felsorolásból látszik az új irány létjogosultsága, hisz' a Lego azóta szárnyal. A sikert még az sem gátolta, hogy a licencelt készletek jóval drágábbak egy átlag doboz Legónál.
és licencelt készlet, az ára mégsem annyira rossz
Persze én sem tudok ellenállni ezeknek, és vagy tucat bontatlan készlet vár a polcon, a fele Star Wars. Ez amúgy most lényegtelen, hisz ritkán tesztelünk csillagrombolót a Totalcarnál. Autót annál gyakrabban. Ebből egyenesen következik, hogy a szerkesztőség tagjainak döntő többsége tűkön ülve várta a Verdák második részét, még Sipos úr is, pedig ő nagyon öreg ember, még szakálla is van.
A fentiekből látszik, hogy a Lego Verdák igen előnyös ötvözete két jónak. Akadt persze, már az első film után is néhány készlet, de csak Duplo. Mivel feleségem és barátaim is beletörődtek, hogy születésnapra az ing vagy alkohol csak kidobott pénz, hát vettek nekem Legót. Konkrétan 8677-est és 8678-ast, más néven a Mater és Francesco Ultimate Build készleteket.
A koncepció hajaz az évtizedekkel ezelőtt eltűnt Model Team készletekre, azaz: ezek nagyok és részletesek. Francescót egyelőre parkolópályán, vagyis inkább a bokszban hagytam. Mivel a filmet még nem láttam, nem tudom még úgy szeretni, mint Matukát, aki viszont az egyik nagy kedvenc. Mivel nagy és részletes készletről van szó, a technic-elemek igen komoly hangsúlyt kaptak. Ez nálam azért probléma szokott lenni, nem vagyok oda értük. Sokfelé szállnak az apró gyöszök, amikor megpróbálom őket összerakni.
Itt persze szükség van a Technic adta lehetőségekre, ráadásul egészséges az arány a normál elemekkel. Mondjuk a "normál" enyhe túlzás, rengeteg a speciális elem - vagy csak nekem maradt ki túl sok év. Meg sem próbálom elnevezni őket, lényeg hogy a kezdeti, buta pislogásból az építkezés végére csak megvilágosodás lett. Színekből is akad néhány szokatlan újdonság, a furazöld meg az azonosíthatatlan barnarancs. A matricázást persze továbbra is hanyagolom, de a rakétát sem volt igazán kedvem ráaggatni.
Azért rengeteg az ötletes megoldás, Über-Matuka stabil jószág, de egy-két apróságot könnyű elhagyni róla. Emiatt sokkal inkább polcra való, mint a szőnyegre. Pláne, mert nagyon sok az apró, macerás alkatrész. Nem is tudom, miért hétéves kortól ajánlott. Vagy ennyire fejlettek a mai gyerekek, vagy én vagyok alulképzett, de néha kifogott rajtam. Valószínűleg az utóbbi.
Aki persze üvöltözős Verda-tologatásra vágyik a szőnyegen, annak ott vannak az alapkészletek. Klasszikus, négybütyök széles, olyan Lego-ember-méretű darabok. Ember persze nincs, ahogy a filmekben sem, de a méret a megszokott. A készletek pedig már képről is csodásak. A Flo’s Café dobozát feltűnően sokáig markolásztam az egyik játékboltban, az eladók kétszer is megkérdezték, segíthetnek-e. Aztán lemondó tekintettel odébbálltak.
Persze üres kézzel nem jöhettem ki, Matuka mellett a két legjobb fazon, Guido és Luigi görcsös birtoklási vágyat ébresztett bennem. Igen, megvannak, itthon, nálam! A többiekre még gyűjtök...