Tisztességes kiállításról, különösen, ha autós-motoros témájú rendezvényről van szó, nem hiányozhatnak a formás csajok. Nem állítom, hogy nem tudnék meglenni nélkülük, sőt, van, hogy kimondottan zavarnak a műélvezetben. Még gimnazista koromban szerzett egyik cimborám rendszeresen Easy Riders magazint. Mikor szünetekben, esetleg unalmasabb órákon az egyedi építésű Harleykat nézegettem és elemeztem hosszasan, többen is mondták, biztos csak a bikinis csajokat nézegetem. Teljes felháborodásomat fejeztem ki, hogy ilyesmivel gyanúsítanak meg: ha bikinis csajokat akarok nézegetni, bikinis csajos újságot veszek. Motoros magazinban a váz kiképzése, a kábelek elvezetése, az apró részletek érdekeltek, a pipik csak kitakarták a fontos, érdekes dolgokat.
Autós-motoros találkozón, tuning-shown sem lenne kimondott hiányérzetem, ha nem látnék festett mellyű macákat, de hozzátartozik a dologhoz, mint a műhelyfalra kiaggatott pucércsajos naptár. Ha már témánál vagyunk, szeretném megragadni az alkalmat, hogy megemlítsem: a témában Merényi "Grafitember" Dániel örökérvényűt alkotott, nem szabad kihagyni. Küldeném azoknak, akik nem ismerik, és mindenkinek, aki szereti: Alpesi rét.
Nürnbergben viszont kifejezetten düllesztem a szemem, mikor látok valami jó csajt. Nekem mindegy, lehet ázsiai, európai, rövid, vagy hosszú hajú, lehet kicsi, vagy a többieknél magasabb is. Sőt, tudjátok mit: még az sem zavar, hogy mindnek műcickója van. Alapvetően a természetes dolgok barátja vagyok, de van, hogy az embernek be kell látnia: bizonyos dolgokon nem lehet változtatni. A műanyag csajoknak műanyag mellük van, na. Meg a fenekük is az, és a hajuk is, sőt, az arcvonásaik is mind valami (jó eséllyel) férfiember fantáziájának, keze munkájának eredménye.
Persze vannak köztük szolíd úrihölgyek, meg ledér nőcskék is, meg természetesen szimpla háziasszonyok. Van, aki csak visszafogottan erotikus pózban feszít egy gépháztetőn, mások fétis-ruhákban kelletik magukat, de olyan is van, aki nem átall anyaszült meztelenül paráználkodni. Mondjuk az ilyeneket le kellene önteni tintával. Sőt, olyat is láttam, aki nem csak egy bizonyos pózba merevedve láttatta a csúnyáját, de mozgott is közben. Fujj.
Azonban nem lehet nem belátni, hogy minderre nagy szükség van. Hiszen sok modellező van, aki szívesen mutatná be kedvenc autóját korhű környezetben -ehhez pedig bizony simán tartozhat egy Brigitte Bardot-ra hasonlító csinos szöszi. Vagy a terepasztalon akar valaki egy pikáns jelenettel kis mókát vinni a dologba. Persze van, aki csak azért vesz arasznyi mangalányokat, mert csak.
Nos, minden érdeklődőnek nyugodtan állíthatom, van miből mazsolázni. A gyártók lehetővé teszik, hogy bárkinek lehessen saját modell csaja.
Nem lennék azonban őszinte, ha elhallgatnám, hogy bizony találkoztunk igazi lányokkal is. Egy kiállításon szívesen bízzák az információ és a prospektusok osztogatását csinos hölgyekre. Talán nem lep meg senkit, hogy találkoztunk magyar lánnyal is. Az egyik standon a pult mögül mosolygott ránk, persze Koncz Jani azonnal udvarolni kezdett (a polcokon amerikai cirkálók fém modelljei sorakoztak). A magyar kapcsolatnak köszönhetően Janinak tettek egy visszautasíthatatlan ajánlatot. Nos, nem, vacsora nem lett a dologból, de egy csillogó modellel gazdagabb lett, meg persze pár Euróval szegényebb is, de az élet már csak ilyen.
Azonban nem ez a hölgy volt az egyetlen magyar lány a vásárban. Épp csak letettük a cuccainkat a sajtóközpontban, és elindultunk a pavilonok irányába, mikor egy szőke, miniszoknyás lány állta utunkat. Minden áron adni akart nekünk egy Märklin kitűzőt. A kedves, mosolygós, agresszív marketing működött, köszönettel elvettük a repiajándékot. Mivel a lány igen feltűnő jelenség volt, gondoltuk, kattintunk pár fotót a kedves olvasóknak -rendes újságíró mindenről beszámol, ugye. Koncz Jani kedvesen mosolyogva a hölgy mellé állt, és miközben mindketten a kamerába néztek, Jani, hogy természetesnek tűnjön a kép, folyamatosan beszélt: " És akkor én a kedves hölgytől elveszem a kis ajándékot, és a kislány aranyosan vigyorog, és mindketten örülünk, és köszönjük szépen..." Elkattintottam a gépet (legalábbis azt hittem, de nem biztos, hogy így is történt, mert sehol nem találom a fotót), közelebb mentem hozzájuk, majd hallom, ahogy a lány, letörölhetetlen mosollyal az arcán mond valamit Janinak. Ekkor buta vigyor ült ki az arcomra: de hát ez a csaj magyarul beszél! Erős akcentussal, de tökéletes, választékos mondatokban reagál Koncz úr hülyéskedésére. Jani elsőre föl sem fogta, úgy kellett rászólni, hogy halló, figyejjémá, ez a lány magyarul beszél! Kiderült, a Märklines hosztesz lány szülei erdélyiek, ezért nem okoz neki gondot a lökött magyarok bohóckodásaira flottul reagálni. Ahogy mondani szokták, olyan nincs, hogy valami nem sörnyitó, illetve, hogy mindenkinek vannak magyar felmenői. Apropó, tudtátok, hogy Peter Falk, azaz Columbo dédapja Falk Miksa volt?
Csak azt nem tudom, hová lett a kitűzőm...
