Kevés férfiasabb dolog lehet annál, mint teherszállító repülőt vezetni. Hányszor eljátszottam már a gondolattal, hogy érzékien előretolom a gázkart, és a levegőbe emelek pár száz tonnát. Igazából nem is tudom, hogy maga a technika, vagy a puszta méretek nyűgöznek-e le, de egy ilyen gép legalább annyira vágykeltő, mint egy komoly sportautó.

Dániában is látták a potenciált a dologban, ezért a LEGO kihozta a Cargo plane-t. A cég ritkán formáz meg licenszelt gépeket, a 42025-ös sem létező repülő, de nagyon aprólékosan kidolgozták, és került bele jó pár működő funkció is.

Ezt a gépet az unokaöcsém kapta, és amikor láttam, hogy közel 1300 (!) alkatrészből áll, akkor azért sejtettem, hogy nem két perc lesz összerakni. Majdnem öt órán át épült, és ez nem tűnhet soknak például a Zeneakadémia mellett, de ne felejtsük, hogy ez egy gyári készlet. Elég tekintélyes darab, a szárnyfesztávolsága hatvan, a hossza pedig hatvanöt centi, és elemekkel együtt másfél kilót nyom.

A LEGO repülők sosem fogtak meg, mert amíg az autó tudta teljesíteni a valódi funkcióját, vagyis gurult, kanyarodott, és megállt, addig a repülő legfeljebb csak a kezünkben tudott repülni. A Cargo plane-ben épp ez a jó, vagyis nem csak reptetni lehet, de sok mechanikus rendszer dolgozik benne, nem is akárhogy!

Például a gép törzsének a tetején egy apró botkormány van, ami két tengelyen mozog, akárcsak az igazi, és mozgatja a csűrőlapokat, de még a fékszárny is kiemelhető. A törzs belsejébe került az apró villanymotor, ami a mozgó elemeket működteti.

 Számomra a váltómű a legérdekesebb része a modellnek, hiszen motor csak egy van, de összesen négy funkció kap róla hajtást. Ezt egy bonyolult fogaskerekes rendszerrel sikerül megvalósítani, és apró karokkal választhatunk, hogy a raktérajtót nyissuk, vagy az orrot emeljük-e fel. A kerékbehúzó mechanika igazán valósághűre sikerült: a futómű nem csak eltűnik a törzsben, de még egy takarólemez is rábillen. Az, hogy a légcsavarok is forognak, már szinte magától értetődik, a hajtásukat szintén a váltóról lehet kapcsolni. 

Hiába na, ezt a játékot nem lehet megunni, és a gyerekek már azon agyalnak, hogy a rengeteg új alkatrészből mi mindent lehet majd összehozni, ha megunták a repülőt. Persze egy darabig még biztos marad, hiszen nézzék csak meg, kevés dolog mutat ennyire jól a polcon.