A jellegzetes formát, a 911-es alakját már több mint 40 éve őrzi a Porsche, hiszen ők is úgy tekintenek rá, mint az igazi, eredeti formára. Ez hozta meg a nagy sikert a versenysportban és a közúton, ez tette a márkát igazán ismerté.
A 911-es palettán belül a GT betűkombináció mindig sportosabb, könnyebb, amatőr versenyzésre, pályanapokra előkészített modelleket jelölte, de ezek közül is kiemelkednek az RS jelzésű változatok. E megjelölés a német RennSport, azaz versenysport szóból ered, ami mindent el is mond a tervezők szándékairól.
Az első ilyen utcai versenygép, a könnyített Carrera 2.7 RS 1973-ban jelent meg, és azóta számos RS generáció hagyta el a gyárat - mind keresett a jómódú gyűjtők és amatőr versenyzők között. Az RS-ek nem csupán könnyítéseket és a teljesítményt növelő fejlesztéseket tartalmaztak: mindig csak olyan módosításokat végeztek a mérnökök, amelyekkel a jármű még homológ maradhatott, azaz nevezhető volt számos európai és amerikai versenysorozatra. Ez az oka annak is, hogy az amerikai piacra szánt RS modellek számos részletükben, például a benzintank méretében különböznek az európai modellektől.
A Burago által is megformázott 997-es típusszámú GT3 RS 2009-ben jelent meg. A sima GT3-ashoz hasonlóan 3,8 literes, hathengeres, bokszer elrendezésű motorja van, de már nem 435, hanem 450 lóerős. A könnyített főtengely és az átdolgozott hengerfejek miatt magasabb az elérhető maximális fordulatszám, és jobb a hengerek töltöttségi foka. A csökkentett tömeg miatt a modell elérte az egy tonnára jutó 300 lóerős teljesítményt, ami pályanapokon igazi fegyverré minősíti az 1,34 tonnás autót. Persze nem csak ezért jó a másodpercek elleni harcban az RS: szériában járnak hozzá kerámia féktárcsák, és a GT modellhez képest is alaposan átdolgozták a futóművét. Az autó négy centivel mélyebben ül, és a futómű sokkal szélesebb tartományban állítható, így pontosabban idomítható a pálya karakteréhez. A felnik magnézium ötvözetből készültek, a rugók pedig progresszív karakterisztikájúak, hozzájuk illesztett, speciális lengéscsillapítókkal.
A maketten is jól látható az autó egyik különleges megoldása. A hátsó szárny alatt elhelyezett légbeömlők segítségével a motor csúcsteljesítménye a torlónyomás miatt nagy sebességnél tovább nőhet a hivatalos 450 lóerőhöz képest is. A 312 km/h-s végsebesség közelében ez az apró, de szellemes megoldás 15 lóerő teljesítmény-többletet hoz. Erre persze azt is mondhatnánk, hogy nem több egyszerű mendemondánál, hisz méréssel nagyon nehezen igazolható, hogy létezik ez a plusz teljesítmény - az viszont tény, hogy a német Sport Auto magazin által tesztelt példány teljesen széria állapotban 472 lóerőt adott le a fékpadon.
Ebből a 911 GT3 RS változatból mindössze 1600 darab készült, és ezek jelentős része soha nem került utcai forgalomba: versenyautóként folytathatták pályafutásukat. Így életnagyságban igazi ritkaság az ilyen érintetlen példány. A gyári állapotú autók csupán néhány színben készültek, a legnépszerűbb a fehér és a sötétszürke volt. A maketten is látható oldalmatrica pedig jól megkülönbözteti az optikailag módosított, 2009-től kapható változatot a 2007-es kiviteltől.
A Bburago nagyon részletesen kidolgozta ezeket a márkajegyeket, ahogy a V-küllős magnézium kerekek is teljesen élethűek. Kinyitva a motorteret, az RS jellegzetes ram airboxa is jól látható, sőt, a speciális kipufogórendszert is pontosan megmintázták - így közelről is érdemes megnézegetni az alapvetően azért szobadísznek szánt, de kellőképp részletes 1:18 méretarányú makettet, az ilyen részletek kedvéért.